Miért három csomópont, és miért nem kettő
## A probléma kettővel
Két gép, az egyik kiesik. A megmaradó nem tudja, hogy a másik
halott-e, vagy csak a kapcsolat szakadt meg. Ha tovább ír, és a
másik is ugyanezt teszi, két egymástól eltérő adatállapot keletkezik. Ez
rosszabb egy kiesésnél: a kiesés látható, a kettészakadás nem.
Ezért nem a futó gépek száma dönt, hanem a
**többség**. Az a csoport, amelyiknél a többség van, írhat. Amelyiknél nincs,
leáll.
## Miért páratlan számok
Négy gépnél egy szétválás két, egyenként kétgépes felet hozhat létre. Egyik
félnél sincs többség, mindkettő leáll — és a holtpont pontosan ugyanaz,
mint a kiesés, csak drágább.
| Csomópontok | Többség ennyinél | elviselt kiesések |
|---|---|---|
| 3 | 2 | 1 |
| 4 | 3 | 1 |
| 5 | 3 | 2 |
| 7 | 4 | 3 |
Négy csomópont pontosan annyit visel el, mint három, és egy géppel többe kerül.
Ezért kínál a konfigurátor csak páratlan számokat.
## Mit jelent ez az Ön konfigurációjára nézve
A háromról ötre lépés nem kicsi: **kritikus szerepkörönként két további
gépbe** kerül, nem összesen kettőbe. Három kritikus
szerepkörnél ez hat gép.
Cserébe egy helyett két egyidejű kiesést is elvisel — ami
a gyakorlatban azt jelenti: egy gép karbantartás alatt lehet, miközben egy másik
kiesik. Pontosan ez az oka annak, hogy az IT-Grundschutz ötöt követel meg.
## Mi nem a háromszoros kapacitás
Egy három adatbázis-csomópontból álló fürtnek nincs háromszoros teljesítménye. A
három **ugyanazokat** az adatokat tárolja — ez a lényeg. Aki egy
fürt tartalékát a teljes kapacitáshoz viszonyítja, olyan számokra jut, mint „2554 %
tartalék", és ezzel semmit sem mért.
A konfigurátor ezért csak a ténylegesen teherbíró kapacitással számol.